Árnyékból fénybe

2011.10.09. 15:49

Hosszú szünet után ismét jelentkezünk, mégpedig örömteli hírrel. Majd három éves előkészítő munkálatokat követően 2011. szeptember 30-án végre megnyílt a Budapesti Történeti Múzeum új állandó, várostörténeti kiállítása, pontosabban annak első üteme. Utólag mellékeljük a kiállítás meghívóját, valamint egy válogatást az első sajtóvisszhangokról.

 

A kiállításról Kovács Olivérrel beszélgettek a kurátorok a Klubrádióban, a felvétel ide kattintva hallgatható meg.

A Múzeumok Éjszakája előtti utolsó bejelentkezésünket egy kiss jazz muzsikával zárjuk. Szabó Kálmán Jazz triójának előadásában a Bocsáss meg nekem című dal következik. Sajnos kissé akadozik a lemez, de azért élvezhető.

A többi élőben, a Múzeumok Éjszakáján, a Kiscelli Múzeumban.

Ma rendhagyó módon két lemezfelvételt mutatunk be a Kiscelli Múzeum Műszaki gyűjteményéből. Mindkettő az előző bejegyzésben bemutatott Edison lemezjátszón szólal meg.

Az első dalunk az Ének Sztálinról. Szöveg: Alimov, zene: Alekszandrov [sic!]

 

Mai videónkon egy újabb zenemasina, az Edison Diamond Disc Phonograph szólal meg.

Az első lemez, amelyet megszólaltattunk, kifejezetten ehhez a lemezjátszóhoz tartozik, a szám pedig egy híres ír dal, az 1912-es "When Irish eyes are smiling", amelyet számos előadó dolgozott fel és több mozifilmben is szerepelt betétdalként. A lemez az egyik legelső lemezkiadó, az Edison Records kiadásában jelent meg, és valamikor az  1910-as, 20-as években készült.

 

Polifónia Vol. 4

2011.06.17. 13:28

Mai posztunkban a zenegép kistestvérét, úgy is mondhatnánk, hogy a walkman-verziót szólaltatjuk meg.

 

Polifónia Vol. 3

2011.06.17. 12:58

Harmadikként igazi csemegével kedveskedünk hallgatóinknak.

 

A "Hej Slovane" nem akármilyen dal, hanem a 19. század elején kibontakozó pánszláv mozgalom himnusza, amelyet az összes szláv nyelvre lefordítottak, majd a Tito vezette partizánmozgalom - és később Jugoszlávia - himnusza lett.

Elképzelhetjük, milyen fergeteges hatása lehetett a Magyar utcai bordélyházban...

 

Polifónia Vol. 2

2011.06.17. 12:52

Tegnap megkezdett sorozatunk következő epizódját a zenegép "csupasz", lemez nélküli állapotának változatával indítjuk.

 

Polifónia Vol. 1

2011.06.17. 10:55

Az előző posztunkban beharangozott Múzeumok Éjszakája program kapcsán kedvcsináló sorozatot indítunk, amelyben a június 24-én látható - és még inkább hallható - műtárgyakat mutatjuk be.

Elsőként a Polyphon zenegépet szólaltatjuk meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelen darab érdekessége, hogy a legenda szerint (sajnos írásos bizonyítékot még nem sikerült találnunk) 1950-ben, az utolsó budapesti bordélyházak felszámolásakor kapta a  Magyar utcai kuplerájból a múzeum ajándékba a Városi Tanácstól.

A zenegép eredetileg 2 krajcárral működik, mára ez egy 200 forintos érmére inflálódott, ezzel lesz működtethető különleges múzeumi alkalmakkor, így a Múzeumok Éjszakáján is.

 

 

Múzeumok Éjszakája Óbudán

2011.06.10. 19:24

Hosszú szünet után újabb programajánlóval jelentkezik blogunk. Budapesten idén rendhagyó módon nem szombaton, hanem június 24-én, pénteken kerül sor a Múzeumok Éjszakájára. A Kiscelli Múzeum, idén először, az Óbudai múzeumokkal közösen készül a rendezvényre. A MÉ óbudai programjait ezen a szórólapon követhetjük végig, alant pedig a Kiscelli Múzeum rendezvényeinek részletes leírása olvasható. (A plakát teljes méretben itt tölthető le.)

Begurultunk. FreeCikli Vác

2011.03.07. 13:57

2011. március 3-án este mintegy százan gyűltek össze a Váci Értéktár kiállítótermében, a Freecikli Vác - a kerékpár kultúrtörténete című kiállítás megnyitóján. A kiállítást Moys Csaba, Vác város Pro-Urbe díjasa nyitotta meg, aki a Két Kerékkel Kevesebb Egyesület vezetőjeként sokat tett a Vácon keresztülhaladó kerékpárút létrejöttéért.

Gurulunk tovább!

2011.02.21. 08:54

FreeCikli: meghosszabbítva!!!

2010.11.10. 16:11

Hála a nagy érdeklődésnek - és nem mellesleg a Pitt-Jolie házaspár okozta galibáknak - a múzeum úgy döntött, hogy a kerékpározás kultúrtörténetét bemutató kiállítást 2011. január 9-ig meghosszabbítja. Tekerjünk tehát télen is Kiscellbe!

Előző bejegyzésünkben közöltük Závada Pál szeptember 4-én, a kerékpározás kultúrtörténetét bemutató FreeCikli kiállítás bemutatóján elhangzott megnyitó beszédét. Jelen posztunkban közöljük a beszéd második felét.

Gyerekkoromban, a hatvanas években faluhelyen (de a kisvárosokban is) a legtöbben – az óvodásoktól az idős asszonyokig – biciklin járunk. A magam részéről: iskolába, hegedűórára, a nagymamámhoz, a haverjaimhoz, őrsi gyűlésre, boltba – vagy csak úgy, bringázni: a mezőhegyesi hídhoz, apám munkahelyére, a „brigádra”, a kopáncsi téesz-irodába édesanyámhoz, olykor Orosházára, sőt, egyszer Szegedre és vissza ugyanaznap (kétszer 60 kilométer).

A hangulat itt borongósan őszi, az utca néptelen, két kalapos ül csak a padon, megy az utcán a kisvonat, elöl egy ritkaság – Volkswagen –, s hátulról egy ZIL érkezik. De bicikliből legalább tíz van fölakasztva a korlátra. (Közbevetett, ám fontos megjegyzés: A bringáját akkoriban egyikünk se zárta, ám lopásról még csak nem is hallottam.) Ez volt a mi főutcánk. A rettenetesen szürke, poros-sáros, kopott puha-diktatúra falusi főutcája az akármikori szabad bringázhatás friss levegőjével.

      Nem létezik helyi tömegközlekedés, alig van autó, viszont a lovak téeszbe-léptetésétől, 1960-tól kezdve magánember szekéren vagy gumiskocsin se szállíthat (de alaposan megcsappan a téesz-fogatok száma is), tehát a hurcolást és cipekedést illetően is a bringa teszi a legnagyobb szolgálatot. Bizony több terhet képes elhordani, mint az önmagában is súlyos, és csak személyszállításra jó motorkerékpár. A bicikli csomagtartóján úgy lehet gyereket vinni (lábakat szét!), hogy közben bevásárlószatyrokat is akasztunk a kormányra.

2010. szeptember 4-én nyílt meg a Kiscelli Múzeumban a FreeCikli Budapest című, a kerékpározás kultúrtörténetét bemutató kiállításunk. Závada Pál budapesti illetőségű kerékpáros tótkomlósi bringás fotókat, és a hozzájuk kapcsolódó gondolatait hozta a vernisszázsra. Kollekcióját első közlésre a budapestmuzeum blognak ajándékozta.

 

 

      Kedves Közönség!
 
      Kultúrtörténeti jelentőségű percek tanúi vagyunk. A kerékpárt mint olyat – mint önálló entitást, mint a nem-géperejű járművel való közlekedés legmagasabb fokát –, a biciklit soha így még körül nem járhattuk s meg nem ragadhattuk, mint itt és most. Tudniillik eddig inkább csak megtámasztva jártuk körül, és a kormányánál-vázánál fogva ragadtuk meg. Most viszont látva láthatjuk a maga alfájától az omegájáig. A bringát. A bicajt, a bicót. Vagyis a szabadságot. A fríciklit. Mely fogalom már-már a bájcikl fogalmának biciklizárját feszegeti szabadon, magát a kerékPÁRT, kitágítva annak lehetőségeit például a tricikli, illetve a monocikli felé – speciális eset: tandem.
      Noha a kiállítás háziasszonyától, B. Nagy Anikótól kaptam én előzetesen szép számmal „bicó” file-nevű képeket és ezt meg azt a laptopomra, erre a megnyitóra – távol Budapesttől – lényegében látatlanban készültem, ezt jobb, ha bevallom. Magyarán: mindazt, amit itt látnak, önökkel szinte egy időben tekintettem meg – azazhogy: fogom megtekinteni, de vajon mikor?, latolgatom, miközben ezt írom. Ha jól sejtem, fantasztikus kollekció tárul önök elé – arra tippelek, hogy elsősorban – a városi, illetve a fővárosi kerékpározás kultúrtörténetéből, amelynek e pillanatban magam is kíváncsian nézek elébe.
      Mit tudok tenni ilyen esetben? Hát mellékelek a szóban forgó témában egy lábjegyzetnyi aprótárlatot a saját kollekciómból – vagyis itt most minden biciklista tótkomlósi lesz.

20:00-nál kezdődünk.

Ezúttal az M1 Hiradója mutatta be FreeCikli című kiállításunkat. A tudósítás 21:50-nél kezdődik.

 

Benne voltunk a TV-ben!

2010.09.17. 21:13

A Magyar Televízió Teadélután című műsorában volt látható a FreeCikli című kiállításunkról készült riport. A kiállítást az egyik kurátor, B. Nagy Anikó művészettörténész, illetve Siklósi János, a "kerékpárgyűjtők fejedelme" mutatta be. Bizonyítékként íme a videó (nevezett riport 25:34-nél kezdődik).