Elkészült az előző bejegyzésben már beharangozott kerékpáros kultúrtörténeti kiállítás videója. A szpot Szabados Luca munkája, a zenei aláfestést pedig Dankó Pista "Dal a masináról" című dala adja, Both Gabi és Darvas Kristóf előadásában.

2010. szeptember 4-én nyílik a Kiscelli Múzeumban a FreeCikli. A kerékpár kultúrtörténete című kiállításunk, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt. A meghívó letölthető itt.

Jelen esetben nem csupán azért, mert nem péntekre esik. Május 13-án csütörtökön nyílik ugyanis a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában a "Budai bürger, pesti polgár. Polgári értékrend, polgári mentalitás a 19. századi Pest-Budán" című kiállítás. Kedvcsinálónak íme a kiállításhoz készült reklámszpot.

A Budapesti Történeti Múzeum kiscelli kastélyban székelő osztályai, a Fővárosi Képtár, valamint az Újkori Várostörténeti Osztály 2010. január 27-én közös konferencián mutatják be szakmai és tudományos tevékenységüket. A rendezvényre szeretettel várunk mindenkit! A konferencia részletes programja ide kattintva olvasható.

Fenti kommentárt egy amatőr fotós, Nagy Gyula fűzte 1990-ben egyik, az 1956-os forradalom során készített fényképéhez. A közel 800 felvételt tartalmazó gyűjteményt ugyanis ekkor ajándékozta oda a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzema Fényképtárának (a gyűjteményről bővebben lásd Demeter Zsuzsanna és Jalsovszky Katalin írását a Fotóművészet 2006/3-4 számában).

Mellékelt térképünkön ebből a gyűjteményből helyeztünk el egy válogatást, amelyet az 56-os forradalom, illetve a rendszerváltás során keletkezett nyomtatványokkal, plakátokkal, valamint néhány videóval egészítettünk ki. Megjegyzés: ajánlatos a térképet külön, nagyobb méretben megnézni.

"Körút, tankok és mozdul az élet." Az 56-os forradalom egy amatőr fotós szemével nagyobb térképen való megjelenítése

Aki követte mostanában a blogon zajló eseményeket, annak feltűnhetett, hogy folyamatosan próbáljuk fejleszteni a tartalmakat. Most egy kis zenével higítottuk fel az amúgy nehéz írásokat. Gyűjteményünk azon dalaiból válogattunk, amelyek valamilyen formában Budapesttel foglalkoznak, zenei stílustól függetlenül. Várjuk a további tippeket, javaslatokat.

Ui.: A zenelejátszó hamarosan kikerül az oldaldobozok közé, s remélhetőleg más posztok olvasása közben is hallgatható lesz a zene. Programozóink gőzerővel dolgoznak a probléma megoldásán...

Update: A lejátszó kikerült az oldaldobozok közé.

2008-ban minden a reneszánszról szólt. Gyanúsan deviánsnak tűnt az a kulturális intézmény, amely nem talált olyan tematikát, amellyel bekapcsolódhatott a programsorozatba — és persze hozzájuthatott némi támogatáshoz. A sorból nem lógott ki a Budapesti Történeti Múzeum sem, amely Hunyadi Mátyás alakját pécézte ki magának. Előbb Mátyás király udvaráról rendezett a múzeum egy színvonalas kiállítást, majd Corvin Tükör címmel a király és családja körül kialakult kultusz 19-20. századi nyomait igyekeztünk az időben visszafelé haladva — a Corvin-Szigony projekttől egészen a városligeti tó jegén 1909-ben rendezett koronázási játékig — bemutatni. A 20. századi rész összeállításakor rádöbbentünk, hogy még egy ilyen — valljuk be — marginálisnak tekinthető téma is magában hordoz számos olyan elemet, amelyek ezt a századot jellemezték, sőt, néha sokkal jobban képes illusztrálni a korszak sajátosságait, mint a hagyományos, politikatörténeti megközelítés.

A Corvin Tükör 20. századi részéből készült egy kb. 1 óra hosszú prezentáció, amelyet a Budapesten bemutatott anyagból összeállított vándorkiállítás helyszínein mutattunk be. Ebből a vetítésből válogattunk ki néhány rövidebb részletet.

Az első videó a Horthy-kor és a Corvin kultusz sajátos viszonyát mutatja be néhány példán keresztül.

A második kisfilmen a vetítés Corvin moziról készült kockái láthatók.

És végül a történet egyik mellékszálát, a Nemzeti Áldozatkészség szobrát mutatja be ez a videó.

Második bécsi beszámolónkban elsősorban druszánk, a németül sokkal jobban hangzó Bécs-múzeum kiállításait mutatjuk be, de hogy az ínyenceknek is kedveskedjünk, foglalkozunk egy viszonylag új múzeummal is, amely a műtárgyhamisítás rejtelmeibe avatja be a nagyközönséget.

A Wienmuseum - amely éppen idén ünnepli a Karsplatzon található épületbe költözés 50. évfordulóját - az állandó várostörténeti mellett több időszaki kiállítással is várja a látogatókat. Utóbbiak közül kettőt szeretnénk kiemelni.

Bécsben mindig érdemes múzeumba menni, most néhány aktuális kiállításból válogatunk, a teljesség igénye nélkül.

Aki szeret turistacsoportokat kerülgetve németalföldi festményeket és grafikákat nézegetni, annak ajánljuk az Albertina "Rembrandt és kora" című kiállítását, ahol utóbbi, azaz a németalföldi mester kora kap nagyobb hangsúlyt: Rembrandt munkáiból mindössze két kisebb teremnyit láthatunk, itt is elsősorban grafikákat. A festmények közül viszont emlékezetes Rembrandt 1657-es önarcképe a Kunsthistorisches Museum gyűjteményéből vagy a közvetlen az önarckép mellé akasztott portré Saskiáról, aki - legyünk őszinték - ma igen kevés eséllyel indulna egy modellválogatón. Az elsősorban az Albertina saját gyűjteményéből válogatott tájképek, csendéletek, tengeri jelenetek, életképek és portrék 70 (!) különböző 17. századi művésztől származnak (június 21-ig).

1860-ban Ferenc József az Októberi Diplomával helyreállította Magyarországon az alkotmányos rendet, és ezzel véget vetett a szabadságharc leverését követő önkényuralmi időszaknak. Ennek következtében a városok is visszanyerték önkormányzati jogaikat, s ezzel párhuzamosan megkezdték a városi rendvédelmi szervek újjászervezését. Pesten ismét a forradalom főpolgármestere, Rottenbiller Lipót került a város élére, aki még az év végén kezdeményezi egy önkéntes rendőri szervezet létrehozását. A városrészenként szerveződő konstábleri intézmény angol mintára jött létre. A város vezetése egy olyan intézményt próbált ezzel az ekkor már a modern nagyvárossá fejlődés útjára lépő Pesten meghonosítani, amely Londonban már harminc éve, a professzionális rendőrség megteremtése óta elavultnak számított. E döntést egyértelműen a 48-as eszmék továbbélésével, valamint a polgárságnak a "közbátorság" működtetése terén korábban is betöltött szerepével magyarázhatjuk. Nem véletlen, hogy a buzogányon, amelyet a konstáblernek jelentkező, köztiszteletnek örvendő polgárok — köztük volt például Jókai Mór és két Károlyi gróf is — a magyar és a pesti címer, valamint a "Pest"-felirat mellett az 1848-as évszám is szerepel. 

A Budapesti Történeti Múzeumban egy új állandó várostörténeti kiállítás anyagának előkészítése zajlik, amely a tervek szerint 2009-2010-ben, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Alfa-programjának támogatásával valósulhat meg. Jelen írás a kiállítás új- és legújabbkori részének előkészítése során felmerült főbb elméleti és módszertani kérdéseket kísérli meg összefoglalni, s nem titkolt célja, hogy már a kiállítás forgatókönyvének nyilvánossá tétele előtt vitát generáljon. Csak remélni merjük, hogy az itt leírt gondolatok kellően provokatívak ahhoz, hogy beindítsák a szakmai diskurzust.

A Budapesti Történeti Múzeum új állandó várostörténeti kiállítás megrendezésén dolgozik, amely előreláthatólag 2009 végén – 2010 elején nyílik. A blogon a kiállítás előkészítésének eseményeiről, megnyitását követően pedig a kiállításhoz kapcsolódó programokról fogunk tudósítani. Helyt kapnak ezen a felületen a múzeum munkatársai és más szerzők által írt rövidebb várostörténeti írások is. Reményeink szerint a Budapest-múzeum egyfajta virtuális vendégkönyvként is fog szolgálni, ahol a látogatók véleményezhetik a látottakat, és egyúttal maguk is részt vehetnek a város történeti narratívájának létrehozásában.

Hamarosan beindulunk.